Halihó. A betegágy mellől jelentkezem. Jó, annyira nem vészes. Mikor is volt? Múlt héten mikor valamelyik nap hazajöttem a suliból, fájt a torkom. Dokihoz, kiírt 3 napra, happy itthon voltam végig, a hőemelkedésem viszont nem akart múlni. Back to Doki, aki azt mondta, hogy a torkom még mindig nem oké, de akkor labor. Ma labor, reggel leadtam egy vizetel-mintát, az esti lelet szerint egyvalami pozitív, mégpedig a nitrit (fogalmam sincs, mi az), és valami baci van benne. Wáá. Pedig semmi tünetem. Mindegy, anya szerint meleg a homlokom, 37. 3. És nem.megy.lejjebb.
Nagyon szoktam fázni mostanság, a legmelegebb pulóverem is tűzre vetném, ha nem szeretném ennyire.
Napok óta nem írtam egy jót (csak az alapsztorit a sebaj.gp-re).
De van most egy nagyon jó ötletem, és azt le akarom írni. Egy baráti társaságról meg egy halott barátjuk emlékéről szól majd.
Mitakartammég, mit....a nagyim nagyon rossz passzban van manapság. De nem részletezem, családi.
Holnap dockie.
2009. szeptember 29., kedd
2009. szeptember 23., szerda
Boldog szülinapot, Billy!
Épp a tollamat rágcsálom, amíg a táblát lesem idegesen. Mik ezek a számok?! Hogy került oda az a 80-as, és nekem miért 64 szerepel a papíromon? Meg akarom kérdezni a tanárt, de akárhányszor lendületet veszek, és a toll vége is kikerül a számból, vagy elfordul, vagy elillan a bátorságom, hogy föltegyem a kezem, vagy elrepül mellettem egy alufóliagalacsin. Tarkónvág az egyik, és hallom, hogy megáll a padon. Egy türelmetlen sóhajjal leteszem a tollat a kezemből, és csak akkor látom meg, hogy nem alufóliagalacsin, hanem egy levél. Nekem? Dehát..nekem sose küld senki levelet..Csak Emese, de azt is csak ha Orsi szülinapi Herminásbuliját szervezzük a háta mögött. Lopva a tanárra pillantok, majd az ölembe csúsztatom a papírfecnit és széthajtom.
"Mik ezek a számok?! Hogy került oda 80-as, mikor az én papíromon 64 van?"
Egy halk sóhajjal lehajtom a fejem.
Visszaveszem a papírt a füzetemre, és sűrű írásba kezdek.
"Fogalmam sincs, nem értek a fizikához...És ahogy látom, te se :P"
Visszadobom oda, ahonnan jött, majd várok, amíg visszakapom.
"Tőled örököltem...:P"
Besokallok. Kitépek a füzetemből egy lapot, jóó kemény gombóccá gyúrom, és mikor a tanár sem figyel, felállok, és homlokon dobom a fiút. Billy hátraborul a székével, a többiek hevesen felröhögnek, Katie rémülten ugrik fel a fiú melletti helyre. Én pedig egy durcás hajhátradobás után visszaereszkedek a székemre.
Igen, ennyit a fizika óráról.
- Gonosz vaaaagy! - tapogatja végig a homlokán égtelenkedő vörös foltot.
- Te meg hülye. - flegmán beleharapok a szendvicsembe, ő pedig egy sóhajjal felül a padomra.
- Nekem is hoztál kaját?
- Hozott a bánat! Indulás előtt 2 percel közölted, hogy te is jössz!
- Gonosz vaaaaagy!
-...Te meg hülye.. - újabbat harapok.
- Nee, ne így, így elrontood! - kapom ki a ceruzát a kezéből.
- Naaamááár, adodvissza?!
- Idióta, ez az enyém, és különben is csak segíteni akarok!
- Nem tudok embert rajzolni... - pirulva elfordul.
-...Ezért akarok segíteni...
Egy sóhajjal kiengedi a ceruzát a kezei közül, én pedig egy halvány mosollyal magam elé húzom a papírját, és átjavítok pár fontos vonalat. Elmélyülten dolgozok, ő pedig mégelmélyültebben néz.
- Már megint grimaszolsz.
- Grimaszol a halál!
A szavaim súlyát érezve jobbnak látta nem zaklatni A Mestert.
Rövid csönd után fel is néztem.
- Kééész van! ^^
- Micsoda?! Máris? - kikapja a kezemből - Ez nincs is kész...
- Erősítsd meg a vonalakat, és rögtön készen lesz.
Látom az értetlenséget a szemeiben. Felsóhajtotok. Előkottom a tűfilcet a tolltartómból, és már kontúrozok is.
A csajok felsípolnak a középső padsor legvégében, és már repül is egy alufóliagalacsin. Felkapom a fejem, de addigra Billy már érdeklődve nézegeti a kezében a becses darabot.
- Ez meg mi a frászkarika?
- Add csak ide! - kapom ki a kezéből, és már hajítom is ki az ablakon.
A lányok felhördülnek a középső padsorban, de nem figyelek rájuk. Büszke vagyok magamra. Büszke vagyok az én 18 éve született fiamra. Egy laza mozdulattal rádőlök a mellkasára, és egy olyan baráti ölelésben részesítem.
Az mp-m füldugóival a fülemben battyogok a folyosón lefelé, azon gondolkozva, Én mivel ajándékozhatnám meg a fiamat. Odaintek Misinek, odaintek Rékának, jó reggelt kívánok az ofőmnek. Mint minden nap.
Mit tudnék egy olyan embernek adni, aki tetőtől-talpig tökéletesen ismer?
Gondolataimból csak biológiaórán ocsúdok föl, mikor újabb papírfecni vág fejbe, ezúttal halántékon.
Széthajtom.
"Mikor megyünk haza?"
Uuuu. Akkorát koppanok, hogy még a suli pincéje alatti vakondok katakombáiban is lehet hallani. Türelmes sóhajt hallatok, majd fölveszem a tollat, és lefirkantom a választ.
"Majd ha vége lesz a 7. órának"
(Visszadobom, visszadobja.)
"Az mikor lesz?"
(Visszadobom, visszadobja)
"14. 20-kor."
Visszadobom. Látom, miután széthajtja, rögtön az órára pillant, majd belefejel a padba.
Na, mi van? Nem bírod elviselni a tudatot, hogy még csak 11 óra? - gondolom, de ennek nem adok hangot. Pedig a biológia óra érdekes, azt szeretem.
Nno, kémia óra. Végre újra időt tudok szakítani a gondolataimra. Mit.adjak.a szülinapjára? Megvan! Egy párnát a nevével! Ja, nem, azt Ame-től kapta. Szívás. Mit lehet egy olyan srácnak adni, akinek mindene megvan?
- Ne rágd már magad, olyan csúnya vagy ilyenkor..
- Mit mondasz?! >.< - kedvem lenne rásózni egyet azokra a kócos, fekete tincsekre, de inkább nem teszem.
A lépcsőn battyogunk lefelé. Gondoltam, veszek neki egy szendvicset, ha már ez a süke-bóka nem hozott magával ennivalót.
- Szia, Tündi! Hogy vagy?
- Ssszia Sssacaa! Jó. És te?
- Á, minden rendben. Hallom, tegnap elütöttek valakit a suli előtt. - kiválasztom a zsenyát, reflexből nyúlok a 200 .-om felé.
- Igen, csillagvirág. A lányomat.
A szavakra meghűlik bennem a vér.
- Úristen! Ez szörnyű! És mi van vele?
- Hát, bogárka, betört a feje, eltört az arccsontja meg az orra.
- Te jó ég, ez borzalmas! - átnyújtom a 200-ast, én pedig cserébe megkapom a szendvicset. - tessék - nyújtom hátra a fiúnak- De csak akkor kapod meg, ha adsz belőle egy harit.
- Kettőt is, "bogárka" ^^. - feleli, és legszívesebben megint a betonba döngölném.
- Sá! - megrázogat - Sááá!
Nyammogok egy sort, majd mikor újra megrázogat, egy íves mozdulattal hátracsapom a kezem, amivel arcon csapom véletlenül, de a zajra fel is ébredek.
- Mi?! Mi történt?!
- Pofán vágtál - mondja a kezével a szája előtt.
- Nem úúgy, miért rázogattál meg?
Érzékelve az ejtést, fapofát ölt magára.
- Elaludtál. Muszáj volt felébresztenem téged, mielőtt a tanár észrevesz.
Koppanok. Elaludtam? Délben?!
Az ablakon ömlik be a meleg, én mégis úgy érzem, hogy megfagyok! Valószínűleg ezt ő is látja rajtam, majd a homlokomra csúsztatja a kezét.
- Finom hideg.
- Biztos, hogy jól vagy? Elég meleg a homlo..
- Persze, hogy jól vagyok, baka! Csak azért van, mert végig idetűzött a Nap!
Végigméri a behúzott függönyöket.
Nem mondtam meg neki, hogy fáj a torkom. Német órán is csak néz végig. Le sem veszi rólam a szemét. Azt a zöld, őszinte, mindenre nyitott szemét, amit imádok. Mintha csak azt lesné, mikor esek össze vagy mikor vérzek el. Nem akarom neki megmondani, hogy hagyjon békén, mert valahol jól esik az aggódása.
Kicsöngetnek, és mindenki rekordgyorsasággal viharzik ki a teremből. Én pedig ott állok Danival szemben, és az jut eszembe, hogy az összes ************** fiú elment, és ki segít majd Danin?
- Hagyd, majd én! - hajolok le egy mosollyal, hogy a kezébe adhassam a botjait. Megköszöni, én pedig egy vigyorral a hátamra kapom a táskáját, és felteszem a székét. Mi a frászért barátkoznak fiúk Danival, ha nem tesznek meg annyit érte, hogy kisegítik az osztályteremből? Vagy lesegítik a lépcsőn? Miért egy lány dolga ez?
Félreértés ne essék, szeretem Danit. Értelmes, intelligens fiú, és jó beszélgetőpartner.
Indulok lefelé a lépcsőn, de leint, hogy majd itt megvárja az anyukáját. Vállat vonok, intek, aztán már baktatik is lefelé a lépcsőn, Vilmossal az oldalamon. Áu.
- Azért jó kis nap volt, hm?
- Ja. Az volt. - felelem, majd felnézek az égre.
- Kár, hogy olyan hülye vagy fizikából, az éneket végigaludtad, a kémiához nem konyítasz, a rajz nem érdekel..
Egy ideig még bámulom az egyet, majd behunyom a szemeim, és egy kaján vigyorral nekiugrok a derekának.
- Ki a hülye, ki aludt, ki nem konyít, kit nem érdekel?!
- Te, te, te, TÉÉGED!
- Baaka!- rásótam a fejére
- Idióóta! - belecsípett az oldalamba
- Áu! Te kis..! - kigáncsoltam, amitől előrebukott.
Jót nevetek rajta. Nevetésem pedig tovább viszi a szél...
"Mik ezek a számok?! Hogy került oda 80-as, mikor az én papíromon 64 van?"
Egy halk sóhajjal lehajtom a fejem.
Visszaveszem a papírt a füzetemre, és sűrű írásba kezdek.
"Fogalmam sincs, nem értek a fizikához...És ahogy látom, te se :P"
Visszadobom oda, ahonnan jött, majd várok, amíg visszakapom.
"Tőled örököltem...:P"
Besokallok. Kitépek a füzetemből egy lapot, jóó kemény gombóccá gyúrom, és mikor a tanár sem figyel, felállok, és homlokon dobom a fiút. Billy hátraborul a székével, a többiek hevesen felröhögnek, Katie rémülten ugrik fel a fiú melletti helyre. Én pedig egy durcás hajhátradobás után visszaereszkedek a székemre.
Igen, ennyit a fizika óráról.
- Gonosz vaaaagy! - tapogatja végig a homlokán égtelenkedő vörös foltot.
- Te meg hülye. - flegmán beleharapok a szendvicsembe, ő pedig egy sóhajjal felül a padomra.
- Nekem is hoztál kaját?
- Hozott a bánat! Indulás előtt 2 percel közölted, hogy te is jössz!
- Gonosz vaaaaagy!
-...Te meg hülye.. - újabbat harapok.
- Nee, ne így, így elrontood! - kapom ki a ceruzát a kezéből.
- Naaamááár, adodvissza?!
- Idióta, ez az enyém, és különben is csak segíteni akarok!
- Nem tudok embert rajzolni... - pirulva elfordul.
-...Ezért akarok segíteni...
Egy sóhajjal kiengedi a ceruzát a kezei közül, én pedig egy halvány mosollyal magam elé húzom a papírját, és átjavítok pár fontos vonalat. Elmélyülten dolgozok, ő pedig mégelmélyültebben néz.
- Már megint grimaszolsz.
- Grimaszol a halál!
A szavaim súlyát érezve jobbnak látta nem zaklatni A Mestert.
Rövid csönd után fel is néztem.
- Kééész van! ^^
- Micsoda?! Máris? - kikapja a kezemből - Ez nincs is kész...
- Erősítsd meg a vonalakat, és rögtön készen lesz.
Látom az értetlenséget a szemeiben. Felsóhajtotok. Előkottom a tűfilcet a tolltartómból, és már kontúrozok is.
A csajok felsípolnak a középső padsor legvégében, és már repül is egy alufóliagalacsin. Felkapom a fejem, de addigra Billy már érdeklődve nézegeti a kezében a becses darabot.
- Ez meg mi a frászkarika?
- Add csak ide! - kapom ki a kezéből, és már hajítom is ki az ablakon.
A lányok felhördülnek a középső padsorban, de nem figyelek rájuk. Büszke vagyok magamra. Büszke vagyok az én 18 éve született fiamra. Egy laza mozdulattal rádőlök a mellkasára, és egy olyan baráti ölelésben részesítem.
Az mp-m füldugóival a fülemben battyogok a folyosón lefelé, azon gondolkozva, Én mivel ajándékozhatnám meg a fiamat. Odaintek Misinek, odaintek Rékának, jó reggelt kívánok az ofőmnek. Mint minden nap.
Mit tudnék egy olyan embernek adni, aki tetőtől-talpig tökéletesen ismer?
Gondolataimból csak biológiaórán ocsúdok föl, mikor újabb papírfecni vág fejbe, ezúttal halántékon.
Széthajtom.
"Mikor megyünk haza?"
Uuuu. Akkorát koppanok, hogy még a suli pincéje alatti vakondok katakombáiban is lehet hallani. Türelmes sóhajt hallatok, majd fölveszem a tollat, és lefirkantom a választ.
"Majd ha vége lesz a 7. órának"
(Visszadobom, visszadobja.)
"Az mikor lesz?"
(Visszadobom, visszadobja)
"14. 20-kor."
Visszadobom. Látom, miután széthajtja, rögtön az órára pillant, majd belefejel a padba.
Na, mi van? Nem bírod elviselni a tudatot, hogy még csak 11 óra? - gondolom, de ennek nem adok hangot. Pedig a biológia óra érdekes, azt szeretem.
Nno, kémia óra. Végre újra időt tudok szakítani a gondolataimra. Mit.adjak.a szülinapjára? Megvan! Egy párnát a nevével! Ja, nem, azt Ame-től kapta. Szívás. Mit lehet egy olyan srácnak adni, akinek mindene megvan?
- Ne rágd már magad, olyan csúnya vagy ilyenkor..
- Mit mondasz?! >.< - kedvem lenne rásózni egyet azokra a kócos, fekete tincsekre, de inkább nem teszem.
A lépcsőn battyogunk lefelé. Gondoltam, veszek neki egy szendvicset, ha már ez a süke-bóka nem hozott magával ennivalót.
- Szia, Tündi! Hogy vagy?
- Ssszia Sssacaa! Jó. És te?
- Á, minden rendben. Hallom, tegnap elütöttek valakit a suli előtt. - kiválasztom a zsenyát, reflexből nyúlok a 200 .-om felé.
- Igen, csillagvirág. A lányomat.
A szavakra meghűlik bennem a vér.
- Úristen! Ez szörnyű! És mi van vele?
- Hát, bogárka, betört a feje, eltört az arccsontja meg az orra.
- Te jó ég, ez borzalmas! - átnyújtom a 200-ast, én pedig cserébe megkapom a szendvicset. - tessék - nyújtom hátra a fiúnak- De csak akkor kapod meg, ha adsz belőle egy harit.
- Kettőt is, "bogárka" ^^. - feleli, és legszívesebben megint a betonba döngölném.
- Sá! - megrázogat - Sááá!
Nyammogok egy sort, majd mikor újra megrázogat, egy íves mozdulattal hátracsapom a kezem, amivel arcon csapom véletlenül, de a zajra fel is ébredek.
- Mi?! Mi történt?!
- Pofán vágtál - mondja a kezével a szája előtt.
- Nem úúgy, miért rázogattál meg?
Érzékelve az ejtést, fapofát ölt magára.
- Elaludtál. Muszáj volt felébresztenem téged, mielőtt a tanár észrevesz.
Koppanok. Elaludtam? Délben?!
Az ablakon ömlik be a meleg, én mégis úgy érzem, hogy megfagyok! Valószínűleg ezt ő is látja rajtam, majd a homlokomra csúsztatja a kezét.
- Finom hideg.
- Biztos, hogy jól vagy? Elég meleg a homlo..
- Persze, hogy jól vagyok, baka! Csak azért van, mert végig idetűzött a Nap!
Végigméri a behúzott függönyöket.
Nem mondtam meg neki, hogy fáj a torkom. Német órán is csak néz végig. Le sem veszi rólam a szemét. Azt a zöld, őszinte, mindenre nyitott szemét, amit imádok. Mintha csak azt lesné, mikor esek össze vagy mikor vérzek el. Nem akarom neki megmondani, hogy hagyjon békén, mert valahol jól esik az aggódása.
Kicsöngetnek, és mindenki rekordgyorsasággal viharzik ki a teremből. Én pedig ott állok Danival szemben, és az jut eszembe, hogy az összes ************** fiú elment, és ki segít majd Danin?
- Hagyd, majd én! - hajolok le egy mosollyal, hogy a kezébe adhassam a botjait. Megköszöni, én pedig egy vigyorral a hátamra kapom a táskáját, és felteszem a székét. Mi a frászért barátkoznak fiúk Danival, ha nem tesznek meg annyit érte, hogy kisegítik az osztályteremből? Vagy lesegítik a lépcsőn? Miért egy lány dolga ez?
Félreértés ne essék, szeretem Danit. Értelmes, intelligens fiú, és jó beszélgetőpartner.
Indulok lefelé a lépcsőn, de leint, hogy majd itt megvárja az anyukáját. Vállat vonok, intek, aztán már baktatik is lefelé a lépcsőn, Vilmossal az oldalamon. Áu.
- Azért jó kis nap volt, hm?
- Ja. Az volt. - felelem, majd felnézek az égre.
- Kár, hogy olyan hülye vagy fizikából, az éneket végigaludtad, a kémiához nem konyítasz, a rajz nem érdekel..
Egy ideig még bámulom az egyet, majd behunyom a szemeim, és egy kaján vigyorral nekiugrok a derekának.
- Ki a hülye, ki aludt, ki nem konyít, kit nem érdekel?!
- Te, te, te, TÉÉGED!
- Baaka!- rásótam a fejére
- Idióóta! - belecsípett az oldalamba
- Áu! Te kis..! - kigáncsoltam, amitől előrebukott.
Jót nevetek rajta. Nevetésem pedig tovább viszi a szél...
2009. szeptember 16., szerda
Ughuu!
Tőmodatokban?
Még mindig nem kezdtem hozzá a földrajz házidogámhoz, ami mellesleg 20.-áig kell.
Majdnem meglett az első szaktanárim rajzból.
Vienna teng Rules.
Még mindig nincs hír Kmety-ről, a feleségéről meg a lányáról.
Elvették a telefonom a suliban
Mivanmégmivanmééégöö..
Gyűlölöm, mikor nincs miről írnom, pedig szívesen megosztanám a népekkel.
Vienna Teng rules.
Hiányzik a játszi.
Most konkrétan Andy-ék, de azelőtt Ayu, előtte pedig Billy-Kev, szóval..elég ingatag a hangulatom xD
Vienna teng rules.
Hiányzik Dóri.
Kéne egy fiú mellém...........
Elkezdtem nézni a Kanon-t, dee nem fogok spoilerezni.
Vienna Teng rules...? xD
Még mindig nem kezdtem hozzá a földrajz házidogámhoz, ami mellesleg 20.-áig kell.
Majdnem meglett az első szaktanárim rajzból.
Vienna teng Rules.
Még mindig nincs hír Kmety-ről, a feleségéről meg a lányáról.
Elvették a telefonom a suliban
Mivanmégmivanmééégöö..
Gyűlölöm, mikor nincs miről írnom, pedig szívesen megosztanám a népekkel.
Vienna Teng rules.
Hiányzik a játszi.
Most konkrétan Andy-ék, de azelőtt Ayu, előtte pedig Billy-Kev, szóval..elég ingatag a hangulatom xD
Vienna teng rules.
Hiányzik Dóri.
Kéne egy fiú mellém...........
Elkezdtem nézni a Kanon-t, dee nem fogok spoilerezni.
Vienna Teng rules...? xD
2009. szeptember 13., vasárnap
2009. szeptember 11., péntek
No topic
Nem is nagyon van most témám, csak mindenki tett fel egy új bejegyzést, gondoltam akkor már én is, csak összehozok valamit. Dóri picit rámijesztett tegnap, mikor Dalma mondta, hogy mi történt. Fel is hívtam xD 600 .-ot tuti elbeszéltem vele xD Hulla fáradt vagyok, 8 órám volt.
Titta nyó, Dórival nekifogtunk a sebaj.dzsípí-nek :) Szeretlek.
valami történt Kmety feleségével, nem tudom, de hazament a Kmety a suliból. Agódok. Isten adja, hogy minden rendben legyen.
Ööömivanmégmivanmég..Ayu-chan jár a fejemben, közben Dolhai üvölti az Árnyékdalt a Mozart!-ból. Kell a Jézus Krisztus Szupersztárból az Ima.
Jaiggen. Ullmika meg a melója. Tudjátok, ő szokott olyat, hogy most bejövő sorozatok vagy filmek dalszövegeit lefordítja és megírja, ha van nyersfordítás. Igen ám, de most kapott egy csomót, és nem tud vele mit kezdeni mert nincs nyersfordítás, és kérte, hogy segítsek, persze fizeti. Úgyhogy dolgozó nő lettem, kéremszépen :) Lejárt a dal.
Tommy-val nem jutok dűlőre a fejemben.
Ma van a World Trade center évfordulója és a nagyapám szülinapja. Mindjárt itt van Billy-é is.
Kórházbuli lesz xD
Wáá, nincstémanincstéma...Asszem befejezem xD tiszta idegesítő, mikor írnék, de nincs miről, mert semmi nem történt ma.
Kezdek kijönni az osztállyal. Már tudom csipkedni a Zolit a beszólásaimmal, és elmarhulunk. Ki tudja, hogy most gyűlöljük-e egymást avagy sem. Vikihez meg egyszerűen nem szólok. Ennyi.
Őszibe tali, tschaiock?
Tsóóók
Titta nyó, Dórival nekifogtunk a sebaj.dzsípí-nek :) Szeretlek.
valami történt Kmety feleségével, nem tudom, de hazament a Kmety a suliból. Agódok. Isten adja, hogy minden rendben legyen.
Ööömivanmégmivanmég..Ayu-chan jár a fejemben, közben Dolhai üvölti az Árnyékdalt a Mozart!-ból. Kell a Jézus Krisztus Szupersztárból az Ima.
Jaiggen. Ullmika meg a melója. Tudjátok, ő szokott olyat, hogy most bejövő sorozatok vagy filmek dalszövegeit lefordítja és megírja, ha van nyersfordítás. Igen ám, de most kapott egy csomót, és nem tud vele mit kezdeni mert nincs nyersfordítás, és kérte, hogy segítsek, persze fizeti. Úgyhogy dolgozó nő lettem, kéremszépen :) Lejárt a dal.
Tommy-val nem jutok dűlőre a fejemben.
Ma van a World Trade center évfordulója és a nagyapám szülinapja. Mindjárt itt van Billy-é is.
Kórházbuli lesz xD
Wáá, nincstémanincstéma...Asszem befejezem xD tiszta idegesítő, mikor írnék, de nincs miről, mert semmi nem történt ma.
Kezdek kijönni az osztállyal. Már tudom csipkedni a Zolit a beszólásaimmal, és elmarhulunk. Ki tudja, hogy most gyűlöljük-e egymást avagy sem. Vikihez meg egyszerűen nem szólok. Ennyi.
Őszibe tali, tschaiock?
Tsóóók
2009. szeptember 8., kedd
Örömmámorban úszok

Na jó, annyira azért nem komoly a helyzet. Csak nagyon megörültem, hogy a(z egyik) kedvenc tanáromnak megszületett a lááányaaaaa! Kmety Laura, 2, 1 kg, eszik, alszik, egészséges, vííí!
Úgy ragyogott Kmety arca! Olyan boldog lehet! És ilyenkor eszembe jut, hogy milyen csoálatos érzés is lehet anyának lenni! Mármint..biztos vannak buktatói...összefoglalónevén SERDÜLŐKOR xD. Szia, Anya xD De az a csodálatos érzés, mikor a kezedbe adják a gyermeked...Wáá, neee, ilyenkor mindig terhes akarok lenni xD.
Olyan cuki ez a kép.
Nnaöö, a némettel haladok, már tudok ezt-azt. Számolni pl xD
Ájnc, cváj, dráj, meg a többiek.
Szégyen, milyen rég nem írtam bejegyzést, úgyhogy muszáj volt. Ez tökéletes.
Olya jóóó storyötletem van!
Ja, és www.sebaj.gportal.hu!!!!
2009. szeptember 5., szombat
Anonym


Tegnap este Tommy felhívott, hogy ugyan menjek már át, mert ott van a Táncsicsban, ami tőlünk olyan 10 utca, tehát nem valami messze, de gyalog igen, és nem kartam anyát ugráltatni, viszont szakadt az eső, dörgött, villámlott, és hullafáradt voltam az első iskolai hét után. Szóval megmondtam neki, hogy bocs, majd holnap (azaz ma). És mondta, hogy oké, de akkor menjek 8-ra, mert ő nem tudja, hogy mikor indulnak haza. Mondom, az klassz. Anyu elvitt végül. Megreggeliztünk. Őszintén kicsit fájdogált a hasam, de ez el is múlt utána. Aztán mikor Tommy felöltözött, úgy gondoltam, hogy elmehetnénk sétálni. Elvittem a suliba, és megmutogattam neki mindent. Na jó, ez is érdekesen történt xD Mert a ortásnéni nem akart beengedni, és azt hazudtam neki, hogy vécére kell mennem. Valszeg nem tudta, hogy odajáró diák vagyok. És vécézés címen mindent megmutogattam neki xD. Aztán visszatrappoltunk a Táncsicsba, ahol leültünk kockepókerezni. Csúnyán elvertem xD Legalább 3-szor dobtam pókert xD Aztán pókereztünk kártyákkal is, ott meg ő vert el csúnyán xD Akkor kitalálta azt a rohadtértelmes dolgot, hogy banán. És odahajolt, közel hozzám, és mikor már tiszta pír voltam, benyögte, hogy banán. És akkor pofánnyomtam egy párnával xD. Aztán mikor eldobtam az összes párnát, nála meg 3 volt, megijedtem, így kinyitottam a pókerszettet, és elővettem a korongokat, és azzal kezdtem el dobálni, fapofával. Közben előjött valahonnan, megint neki, hogy "hazudik". De úgy, hogy közben a DaVinchi Learning-et néztük. Az egy ilyen ismertetőcsatorna. És akkorákat röhögtem xD Alapvető dolgokra vágta rá, hogy "hazudik".
Többször volt olyan pillanat ma, mikor megdobbant a szívem. Pl. tök természetesnek vettem, hogy belekarolok a hazafeleúton a suliból, és csak egy perc múlva esett le, hogy úristen, ő egy fiú, és igaz, hogy elvileg a rokonom, de vérzserint nem, és mit csinálok, au. Aztán a kövi ilyen akkor volt, mikor rohadt közel hajolt hozzám, és nem láttam mást, csak a szemeit. Meg mikor álldogáltunk a kocsi mellett, többször is megöleltük egymást. Szerelmes lennék?!
Tommy viszont mondott valamit, amin elgondolkoztam. Kérdezte, hogy miért nem járok el hazulról, és mondtam, hogy mert nincsen kivel, nicnsenek barátaim. És erre mondta, hogy hát csinálj. Azt hogy kell? 6 évesen más, de 16, az már ciki. És akkor jöttem rá, hogy a Barátos bejegyzésemből durván 3 ember az, akik a környezetemben élnek, de velük sem olyan a kapcsolatom, hogy hú. Aztán meg nem kísérnék el csajokat mondjuk piercing-et csináltatni.
Dórival elvonultak a viharfelhők, bocsánatot kértünk egymástól, és már tegnap este Andy-Andy-ztünk egyet :D Imádom őket xD De Dóri is xD. Szépen halad előre a szerelmi életük. Már gátlások és félelmek nélkül meg merik csókolni egymást, bár még mindketten küszködnek, és kétszer meggondolják, hogy kimondják-e, hogy szeretlek, Andy. (Ilyenkor jó, hogy mindketten Andy-k xD)
Szóval nagyjából ennyi. Aludtam, amíg Dóri elvolt, úgyhogy sem fáradt, sem álmos nem vagyok.
Oyasuminasaai (L)
2009. szeptember 4., péntek
Beborult az ég

Igen, tényleg. De nem fogok meteorológiai előrejelzést tartani. Még annyit, hogy azt mondták, mától hül a levegő. Pedig ma melegebb volt, mint tegnap xD.
Nosöö..igazság szerint azért nem írtam mostanában bejegyzést, mert nem volt mire fel. Elkezdődött a suli, ugyanaz a szürke monotonitás. ÉS ebben a monotonitásban nem tud semmi érdemleges utat törni magának. Tehát ne haragudjatok, nem az én hibámból nem kaptatok majdnem 4 napig bejegyzést. Na jó, az én hibám, de gobdolom senkit nem érdekel, hogy mi volt mondjuk földrajzórán.
Kicsit megint el vagyok keseredve. Apróságok bántanak megint. Megint oylan érzésem van, hogy az esővel együtt én is lehullok.
Most, hogy Dóri melózik, nem tudom, mihez kezdek. Talán játszom egyet Jammie-vel. Ő mindig itt van, ha kell nekem. Jó, Dóri is, de miután a szemembe mondta (megérkezésem után 10 perccel), hogy ő most elmegy melózni, elfogadtam, hogy ez van. Melózzon, elszórakoztatom én magam. Nem igaz? Nem vagyok berágva, de rohadt őszintén: bánt. Nem csalódtam, nem fogok sírni, de rosszul esik. Ez van. A saját blogomban, saját magamhoz őszinte leszek, és ha ezt Ő is elolvassa, legalább tudni fogja, mi a helyzet ^^.
Nem hiszem el xD Kiborított, hogy valaki nem velem foglalkozik xD Pedig én nem vagyok ilyen. Fúh, rohadt ingerlékeny vagyok.
Napok óta csak pár számot hallgatok. a GGx Aláfestőzenéjei közül...asszem 4-et? Az egyik a Bridget theme, a másik a Main theme, a harmadik a Zongoramű egy fehér galambra és a negyedik meg egy..kinek is? Asszem Eddie-nek az aláfestőzenéje. Pluszba ott vannak még a Vienna Teng-ek meg a KFT-től az Afrika (remix), ami mellesleg szörnyű, de az eredetit nem találtam meg. Sajna. Még valami...? Kérdés, óhaj-sóhaj, bánat-panasz?
Kmety-t akarom még elkapni a suliban. Meg akarom kérdezni, hogy hogy van a felesége.
Ennyi, Tsók
2009. szeptember 1., kedd
Főnix

A címet a rajzom miatt kapta a bejegyzés. Semmi közöm a főnixekhez. Sem annyi erő, sem annyi tűz nincs bennem. Tiszta szeretet talán van.
Imádom Vienna Teng hangját. Köszönöm, Franci, hogy megmutattad! Épp a Fire and Rain-t hallgatom. Ez a két jelenség annyira ráillik Ayu-Ayu-ra. Kicsit azért hiányzik Ayu-Ayu. Bocs, akit épp megbántok ezzel. Vienna Teng..öö, most nagy kedvencem tőle a Cannonball, amire még Dóri is mondta, hogy gyönyörű a szövege. Azelőtt a Boy at the Piano volt sláger. Csináltam is rá egy videót, Ayumuval. De nem? xD Annyira ő ez a dal. Arról szól, hogy egy fiú ül a zongoránál, és annyira elmélyülten, közben pedig csidálatosan játszik, és észre sem veszi, ahogy közönsége lesz, és Őt csodálják. Ayu is épp ilyen. Sosem veszi észre, vagy nem akarja észrevenni a rajongóit. Na jó, ezek nem fangirl-ök, hanem olyan emberekt, akik a viselkedése, vagy a tettei miatt csodálják. De persze csak csöndben, hisz mind tudják, hogy Ayu zavarba jönne.
Akkor Vienn..nam, őt már leírtam. A lényeg, hogy képes olyan dalokat írni, amik sok idő óta tényleg megragadtak. Az utolsó olyan előadó, akitől több, mint 3 számom van, az az ABBA. És lássuk be, az már minimum 30 éves zenekar xD. Vienna Tengtől azt hiszem, hogy oylan 7-8 számom van, oylan címekkel, mint, A Torony, Tűz és Eső, Séta az esőben, Fiú a zongoránál, Ágyúgolyó, Befejezetlen, és Altatódal egy Viharos éjjelre. Mindegyikben van valami oylan, ami nem sablonos. A mai popzenék mindegyike vagy az a "felakasztom magam, hogy örülj", vagy az "annyira szeretlek, hogy csak na"-ról szól. Az Ő számai nem. Végre valaki kreatív. Az olyanokról, mint Lady GaGa, akik gépzenét tolnak a nép orra alá, azt lesajnálom. Jó, nem mintha nekem nem lenne meg ez a szám, de könyörgöm! Egy kis fantáziát! Go, Vienna Teng! Naa, öö, miről is akartam beszélni még?
Hiányzik Andy-Andy. De be kell vallanom valamit. Elcsesztem. Nem kicsit, nagyon. Igen, megcsináltam, elcs..na jó, politika kitoloncolva *kitoloncolja*. ÉnAndy-m megcsókolta Dóri Andy-jét, és félek, hogy ettől most el fog veszni kettejük közt az a kellemes egymástcseszegetős időszak. Látod, Dóri? Ez történik, ha hagyom a karaktereimet dönteni xD.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)