Elmaradásaim ^^"

Phúúúh, hát.. Igazság szerint rengeteg midnenről kellene beszámolnom, és félek, hogy megint kilóméteres bejegyzést hagyok magam után xD. Jesszus, majdnem egy hete nem írtam bejegyzést! Na jó, azért mentségemre szóljon, hogy a családi gépen tudok csak blogozni, mert sajnos az én saját gépemen az internet legritkábban látogatott oldalain is a menü valamiért cirill, arab betűkkel mutatkozik meg és annyira még nem rendeklezem nagy rutinnal, hogy csak úgy belépjek vagyok a blogomba. Szóval most itt vagyok, élek és virulok :) És megint kilóméteres bejegyzést írok, wihhíí ^^.

19.-én meglátogatott egy barátnőm, Dancsi, akit 10 éve ismerek, bár inkább már 11. Gyermekként ismertem meg, mikor még egyszer a Tisza kiöntött, és bemondták a rádióba, hogy árvízkárolsultaknak keresnek szállást, amíg a szülők a gáton segítenek. És a nagypapám betelefonált és itt volt egy hetet, és jövőre visszahívtak magukhoz, aztán mi őket és így tovább. Sajnos idén csak egy napot tudtunk egymásra szánni, mert ő már érettségizni fog idén és fiúja is van, és dolgozik is.

A lényeg, hogy elég nehezen hangolódtam rá, pedig én nem vagyok egy oylan lány, velem iszonyú könnyű elbeszélgetni. De igazság szerint a teljes összhangot kettőnk közt mikor is..? Talán 3 éve veszítettem el? Előszedtem néhány régi fényképet magunkról, aztán megakadt a szemem az egyiken. Amikor kisebbek voltunk, 6-7-8 évesek, egy akkor nagyon drága (30. 000 .- értékű) Lego mellékágú babaházzal játszottunk, amit Lego Scala-nak hívtak. Tudtam, anyuval hova pakoltuk, így előszedtem, és kajakra elkezdtük fölépíteni xD És ahogy szedtem elő az apró mütyüröket, Dancsival mindegyiken elszörnyülködtünk, hogy "tééényleeg!". Aztánöö..hazamentek xD. Aznap este még átugrottunk a Gyuri szüleihez BB-ért, és ott volt az én legkedvencebb mostoha-unokabátyám: TOMMY!!!!! Vele annyit lehet hülyülni! Annyira szeretném, ha ő lehetne a bátyám! Rengeteget változott. Mind a zenei ízlése, mind a külseje.

Másnap reggel 10 körül anya felébresztett, hogy átjött a Tomi. Nna, mondom...villámzuhany, felöltözés. Mikor is ment el? fél2-kor? És még bírtam volna!!! xD Mindent csináltunk. De a legjobb azt hiszem az volt, mikor éjszaka kifeküdtünk a kertbe, és néztük a csillagokat. Valami olyasmiről beszéltünk, hogy mi lehet az élet értelme. Ekkor van 20.-a, Tommy meg haza, Dóri jön!! IGEN!! DÓRI.JÖN!! El sem tudom mondani, mennyire oda(-meg vissza-)voltam a tudattól!

Délre állítottam be ébresztőt, egyre vártam őket, de az ébresztő előtt keltem egy fél órával. Rendet vágtam, és már szólt is a telefonom. Sajnáltam, hogy Dalma nem tudott eljönni :( De azt nem mondhatom, hogy rossz volt. Annyi.hülyeséget csináltunk xD Szerepeztünk plüssökkel xD (megjegyzem azóta hordom magamnál a plüsskrokodilomat, amit Emesétől kaptam).

Ayu-chanból kroki, Billy-ből (zöld) nyuszi, Carmenből Barbie (igazi, vádliig érő szőke hajú), Naruból kutya, Luke-ból pedig róka xD. Kit hagytam ki? Ja, igen, kisAme-et, akiből méhecske lett. Azóta sincs rend a szobámban xD. Úgy fél4-ig vidultunk, együtt rajzoltunk, teniszlabdáztunk, ahogy szoktunk. Aztán bedőltünk alunni. Jaaj, azt elfelejtettem mondani, hogy a nagyapám mennyi baromsággal zaklatott folyton engem xD Dóri már röhögött a végén. Mondjuk én is. Kezdjük ott, hogy kikaptam, hogy mi az, hogy nem ebédelünk. "Angyalom, értsd meg, hogy ez a lány egy visszahúzódó lélek, és biztos nem szólna, ha éhes!"

Ezt megkaptam ha 4-szer nem, egyszer sem. Aztán másnap 10 körül szól a mobilom. Nagypapám. "Angyalom, tessék felkelni! Ez a kislány nem azért jött, hogy aludjatok! Tessék lejönni és reggelizni!"

Komolyan aszittem, hogy leütöm. Álmos, kómás fejjel. Még Dóri is erre ébredt. Az mondjuk jogos, hogy utána visszaaludtunk xD. Elmentünk a Sorodi-ba, nálunk, az egy ilyen kisbolt, de minden van. Bevásároltam egy carbonara-hoz, amit meg is csináltam. Szegény Dórin kifogott xD Mondjuk rajtam is. De azt mondta, ízlett neki. Akkor úgy bekajáltunk, hogy mondtuk, hogy hát nekünk le kell dőlni. Felmentünk a szobámba, a kupi közepébe, akkor született a szerepjáték plüssökkel. Egész végig RetJ-t hallgattunk, és azon morfondírozgattunk, hogy melyik szám kire illik rá. Meg melyik szereplő melyik karakterünkre húzható rá. Aztán lassan megjöttek Dóri szülei, haza is vitték. Láttam, kicsit furcsállták, hogy addig integettem, amíg láttam az autójukat. De hé, falun ez így megy! Mindigis így ment. Estefelé megjött Dóri, és vagy 20-szor megköszönte a vendéglátást.

A tegnapi - és a mai - nap átlagosan telt. Ébredéstől hajnalig kock.

Most mindenkivel nagyon jól érzem magam. Remek játékokban van részem, hol röhögős, hol sírós. De nagyon élvezem mindet :D

Holnapra a levegőben lóg egy találka Tommy-val. Le kéne mennem hozzá Keszthelyre, vonattal. Azt mondta, hülyülünk egy jót. De nem igazán van kedvem. Lesz ott egy csomó, idegen fiú, meg mit tudom én. Semmi kedvem nincs, és mikor diszkréten mondtam neki a telefonba, rávágta, hogy "dehogynem". Szóval..Anya még nem is tudja.....:S Bocs, Tomi, de tényleg nincs kedvem :S:S:S

Huh, nna, ez sem lett valami rövid xD

Azt hiszem, zárok. (Pedig igazán akartam rövid lenniii)