Hát igen, elmúlt az első nap a 2009/2010-es tanévből. És igen, tényleg új ofőt kaptunk. A némettanárnőt. Nem baj, nem sajnálom, de Papczunnak jobban örültem volna. Állítólag az énektanárnőnknek valami súlyos betegsége van. Isten adja, hogy felépüljön!
Holnap tankönyvvásár.
Beszélgettem Vikiékkel ma, elmeséltem, miért szakítottam petivel, és legnagyobb meglepetésemre egyetértettek velem. És ilyenkor jövök rá, mikor nem érzem, hogy ellenségeim lennének, hogy mennyire szeretem az osztályomat. Kaptunk új órarendet, lesz hogy 8 óránk lesz, 3-szor is. Szörnyűűű. És a csütörtök olyan nehééz lesz :S. Várom a holnapot, kíváncsi vagyok már a tanárokra.
Imádom azt az érzést, mikor úgy érek haza a suliból, hogy még hallom az ebédet főni. Valami oylan megnyugvást ad, amit nem tudok megmagyarázni. Imádom a természetes fényben úszó házunkat. Valami ilyen érzés, mikor beteg vagy, és otthon maradhatsz, a többiek meg még a suliban vagy úton vannak. Szeretek ünneplőben lenni. Sajnos az az érzésem, hogy rajtam kvül az osztályban mindenki gyűlöli az egyenmellényünket. Pedig még csak nem is ronda. És én szeretem a hittant is. Áhitatból lehetne kevesebb. Jó, értem, hogy nagy ünnepekkor, mint Karácsony, meg húsvét, pünkösd, olyankor van istentisztelet, de évnyitón, évzárón és ballagáskor minek? xD
Velem most minden rendben. Mesélnivalóm alig. Tényleg várom az elém táruló tanévet. Kíváncsi vagyok, mit hoz a jövő. Biztos koppanok majd rengeteget, és röhögök majd sokat.
Végül egy záróvicc:
"- Ezennel a 2009-2010-es tanévet..megnyitom!
- Nem láttam!"
Tsóók
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése